Mit is kell tudni az akkumulátorról?
Mit is kell tudni az akkumulátorról? Az akkumulátor igazából elektromos áramot tárol annak érdekében, hogy a jövőben fel tudjuk használni. Az akkumulátorban feszültség keletkezik egy olyan kémiai reakcióban, ami során két nem egyforma anyag – a pozitív és a negatív lemez – elektrolitba, vagyis víz és kénsav keverékéből álló oldatba merül. Egy tipikus ólmos-savas akkumulátorban a feszültség cellánként körülbelül 2 volt, ami összesen 12 volt. Azonnal ahogy a pozitív és a negatív kivezetés között záródik az áramkör, az akkumulátor áramot fog leadni. Ez a folyamat akkor indul el, amikor bármilyen áramot igénylő fogyasztót, pl. rádiót, az akkumulátorhoz csatlakoztatjuk. Az akkumulátorok ismételt töltésre és kisütésre is alkalmas áramforrások. Az ismétlődésre alkalmas ciklusok száma viszont nem korlátlan, tárolóképességük (kapacitásuk) idővel csökken, ezért élettartamuk érthető módon véges.
Az akkumulátorok felhasználási szempontok alapján a következők lehetnek:
indítóakkumulátor,
illetve a ciklikus akkumulátorok, amelyek kategóriái:
vontatási vagy járműhajtóhoz alkalmas akkumulátor,
helyhez kötött vagy ipari felhasználásra alkalmas akkumulátor,
nap és szélgenerátorhoz való akkumulátorok.
A szünetmentes áramforrású akkumulátorokat arra találták ki, hogy rövid idejű, de nagy áram leadására legyenek képesek. Az ilyen akkumulátorok ólomlemezei vékonyabbak illetve az anyagi összetételük is eltérő a ciklikus akkumulátorokétól. A ciklikus akkumulátorról érdemes tudni, hogy kevésbé képes rövid idejű nagy áram leadására, viszont sokkal inkább bírja a huzamosabb kisütést/feltöltést. A ciklikus akkumulátorok lemezei vastagabbak ezért az akku képes túlélni többszöri akku mélykisütést is. Az indító viszont akkumulátorokat nem lehet ciklikus akkumulátoroknak szánt feladatoknál alkalmazni. Az ún. kettős felhasználású akkumulátor (Dual Purpose Battery) igazából csak egy kompromisszum a fent említett két akku típus között. Az akkumulátorok fejlesztésénél igazából az elsődleges cél az volt, hogy minél nagyobb kapacitással tudjanak működik, amellett hogy kisebb mérettel és kisebb tömeggel rendelkezzenek – azaz minél nagyon legyen az energiasűrűség.
Az akkumulátorok szerkezete igazából már jó száz éve igazából változatlan. A kénsav vizes oldatába merülő ólom illetve ólom-oxid lemezek már az első autókban is megtalálhatóak voltak. Annyiban változott mára viszont az elv, hogy a legmodernebb aksi elektrolitját már szövetbe itatva tekerik a lemezekre, így el tudjuk kerülni, hogy a savas anyag kifolyjon, illetve még a törött akku is indításképes tud maradni. Azt köznyelven úgy hívjuk, hogy „zselés” szerkezet.
