Sokan kérdezik tőlem mi jó  a motornak, mit tegyen bele, ha van egy kis fölösleges időd, érdemes ezeket elolvasni.

Egyik cikket sem én írtam, de a források már nem elérhetőek, így azokat nem jelöltem meg.

Milyen olajat tegyek a vasba?

Kenéstechnika

Leporolt kenéstechnika-akták a MAMI csapatától. Íme a cikksorozat mindhárom része, egyben.

Először kenéstechnikával, kenőolajokkal foglalkozunk, de sem nem a már megszokott "hülyének nézünk" marketingstílusban, sem pedig tudományoskodva, hanem reményeink szerint a hétköznapi gépjármű tulajdonosnak segítséget nyújtva. Kísérletet teszünk arra, hogy közérthetően meséljünk a súrlódásról, a kenőolajok feladatairól, gyártásáról, és a legfontosabb: hogyan válasszuk ki a számunkra legmegfelelőbb kenőcsöt.

Mi az a súrlódás?

Mielőtt fejest ugranánk a kenőanyagok sűrűjébe, először is tisztázzuk: mi kell ahhoz, hogy súrlódás jöjjön létre. Négy nagyon lényeges dolog:

- legalább két felület,

- a két felület közötti relatív elmozdulás,

- a felületeket összenyomó erő,

- végül a felületek között biztosan van valamilyen köztes anyag (ha más nem, legalább kosz).

Hát ilyen egyszerű dolgokkal foglalkozik a kopás- és kenéstan, más néven a tribológia. Mi következik a fentiekből?

Legalább két felület: Egy alkatrész önmagában nem tud kopni. Csak az egymáson elmozduló alkatrészek együttes kopását lehet vizsgálni. Ergo, a motor kopottságát nem a dugattyú vagy nem a henger kopása, hanem a kettő között mérhető illesztési hézag adja meg.

A két felület közötti relatív elmozdulás: Hiába tapad egymáshoz rettentően két alkatrész. Amíg azok egymáshoz képest nem mozdulnak el, addig nuku kopás.

Felületeket összenyomó erő: Hiába ragaszkodik egymáshoz az a két szerencsétlen felület, ha nem nyomjuk őket össze, megint csak nem jön létre kopás. Erre szép példa a motorkerékpárok fékezése. A súlypont előre vándorol, a hátsó keréken nem marad terhelés, oszt hiába tiporjuk a fékpedált, a bukáson kívül mást nem érünk el vele.

Felületek közötti köztes anyag: Jó esetben ez a kenőanyag, amivel a súrlódást és így a kopást is csökkenthetjük.

Még egy lényeges dolog. Bármilyen hihetetlen, a súrlódás nem függ az összenyomott felületek méretétől. Hogy akkor miért szerelnek a versenyautókra úthenger méretű gumiabroncsokat? A fizika nem működik, vagy a gumi nem járt iskolába? Hogy hol vagyon a blöki elhantolva, azt majd egy későbbi cikkben beszéljük meg.

Végül egy érdekesség a bölcsész "környezetvédők" figyelmébe. Egy gépjármű motorjában föllépő kopások 90 %-a indításkor következik be a még ki nem alakult kenőfilm miatt. Tehát a lámpánál leállított motor nem hogy csökkentené, de a jármű teljes élettartamát tekintve még növeli is a képződő károsanyagok mennyiségét.

Ki ide belépsz, hagyj föl minden reménnyel - avagy hogyan készülnek a motorolajok?

Minden motorolaj kőolajként kezdi a pályafutását és bármily meglepő, ugyanúgy készül, mint ahogy kedvesünk a köretet párolja a vacsorához. A kőolajat beleöntik egy nagy üstbe, fölmelegítik, az összetevői elpárolognak, majd a megfelelő hőmérsékletű tálcákban összegyűlnek. Ezeket az anyagokat használjuk föl oldószerként, benzinként, fűtőolajként, kenőolajként. A lényeges különbség, hogy itt a visszamaradó anyagot (bitumen) nem szívesen ennénk meg.

A szintetikusnak csúfolt olajok sem mesterségesek. Azokat többszöri lepárlással macerálják, így sokkal tisztábbak lesznek, ezért magasabb a kokszosodási hőmérsékletük. Tehát nagyobb hőigénybevételt bírnak ki, nagyobb teljesítményű motorokban is használhatók.

Mit kell tudnia egy motorolajnak?

A lepárlás során elkészült alapolaj még messze nem pályázhat a motorolaj kitüntető címre. Mit kell tudnia egy iskolázott motorolajnak?

Ken, hűt, tisztít, tömít, konzervál, kémiailag semleges.

Mi vagyon e szikár szavak mögött?

Ken: Naná, hát ezért kepesztünk már ezer éve. Igen ám, de ezt minden évszakban, a motor minden üzemállapotában, lehetőleg azonos hatásfokkal kell tennie. Ez elég bonyolult feladat!

Hűt: Mivel a kenőanyag közvetlenül érintkezik a kopó alkatrészekkel, igen hatékonyan képes hűteni a hőhatásnak kitett felületeket.

Tisztít: A motorolajnak kutya kötelessége az égés során keletkező, illetve alkatrészekről levált szemcséket elszállítani és a lerakódásukat megelőzve (lebegésben tartva) az olajszűrőbe szállítani. Tehát meglehetős csacsiság az a közkeletű félreértés, miszerint az az olaj a jó, amelyik használtan is áttetsző. Az ilyen olaj nem tisztította meg az alkatrészeket, és nem szállította el a szennyeződéseket a szűrőbe, magyarul begyújtáson kívül másra nem igazán alkalmas.

Tömít: A motorolajnak egy bizonyos mértékig képesnek kell lennie kitölteni az alkatrészek közötti illesztési hézagokat (pl. henger-dugattyú), de nagyon lényeges, hogy semmilyen kenőanyag sem pótolhatja a motor felújítását!

Konzervál: Meggátolja az alkatrészek korrózióját.

Kémiailag semleges: Nem léphet kémiai reakcióba a motor alkatrészeivel, semleges kémhatásúnak kell lennie (Ph 7).

Az alapolajba ezeket, és még egy csomó más tulajdonságot adalékok segítségével csempészik be. Az adalékanyagok nem titkosak, aki olajok fejlesztésével, kotyvasztásával foglalkozik, az ismeri őket. A bökkenő ott van, hogy az egyik adalék javít az adott tulajdonságon, de rontja a másikat. A másik adalék pont fordítva. Na, most akkor melyik ujjunkat harapjuk? Hát, ez a mérnökök nagy dilemmája. Szó szerint patikamérlegen adagolva kell egy, a motor műszaki paramétereinek és a sofőr vezetési stílusának megfelelő kompromisszumot, egyensúlyt találni a különböző tulajdonságok között.

Miért kapható ennyire sokféle motorolaj? A választ kézenfekvő: mert rengeteg a motortípus és mindenki más stílusban vezet. Ahhoz, hogy a bőség zavarában a legoptimálisabb motorolajat választhassuk, ismerkedjünk meg azok főbb tulajdonságaival.

Milyen tulajdonságai vannak a motorolajoknak, és ezekből mi érdekel minket?

Kedves Olvasó, Te minek tekinted a motorolajat: szükséges segédanyagnak vagy alkatrésznek? Természetesen segédanyagnak, hiszen mindenki így beszél róla. Pedig ha alaposabban végiggondoljuk, minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, mint például egy csavar:

- Van mérete? Persze, hogy van! Úgy hívják, hogy viszkozitás.

- Van terhelhetősége? Igen, a teljesítményszint.

- Van élettartama? Természetesen, ez a csereperiódus.

- Csereszabatos, szabványosított? Hogyne: a különböző márkák termékei keverhetők, helyettesíthetők egymással.

Akkor mi a különbség? Semmi egyéb, mint a halmazállapota. Tehát a motorolaj a motor folyékony alkatrésze, és ez nem pusztán egy üres megfogalmazás. Minden ellenkező híresztelés ellenre a mai belsőégésű motorokkal elérhető teljesítményt nem a szerkezeti anyagok, alkatrészek, nem az elektronika, hanem a kenőolajok bizonyos tulajdonságai (elsősorban a kokszosodási hőmérséklet) korlátozzák. Tán nem véletlen, hogy a technikai sportok fő támogatói az olajmultik.

A motorolajok egyik legfontosabb tulajdonsága a viszkozitás, pongyolán fogalmazva a sűrűség. Minél sűrűbb egy olaj, annál nagyobb terhet képes megtartani, nagyobb a kenőképessége, viszont nagyobb a belső ellenállása. Adott idénybevétel hatására jobban melegszik, csökkentve a motor összhatásfokát. Ismét egy róka fogta csuka. Ráadásul ezek az olajok a hőmérséklet hatására nagyon erősen szeretnék változtatni a viszkozitásukat. Hidegben legszívesebben megdermednének, üzemmeleg állapotban pedig szétfolynának, mint a víz. A már emlegetett adalékok egy csoportjával lehet a viszkozitást kordában tartani.

Végtére is, mekkora a kezünkben tartott flakonban lévő olaj viszkozitása? Sajna, ezt az információt a gyártók nem kötik a földi halandó orrára. Az a bizonyos jelölés (pl.: 10W 40), az nem a viszkozitás, hanem az úgynevezett viszkozitási osztály. Bár van közük egymáshoz, a viszkozitási osztály mégsem az olaj sűrűsége, hanem az a külső környezeti hőmérséklet tartomány, ahol az adott motorolaj képes megtartani a motorgyártó által előírt viszkozitást. A 10W 40-es olajnál ez -25-től +45 C-ig terjed.

Akkor mi értelme van az agyonreklámozott 0W-s olajoknak? Bár ezeket már -35 C-tól használhatjuk, de ki az a marharépa, aki Magyarországon -35 C-ban kocsiba, uram bocsá' motorkerékpárra ül? Mégis, az első fejezetben említettük, hogy a motor kopásainak döntő többsége indításkor következik be. Az ilyen alacsony hőmérsékleten is használható olajok hidegszivattyúzhatósága sokkal jobb, mint a hagyományos kenőcsöké, így indításkor sokkal hamarabb eljutnak a kenendő helyekhez, ezzel jelentősen növelve a motor élettartamát.

A motorolajok másik nagyon lényeges tulajdonsága a teljesítményszint. Ez a paraméter mutatja meg, hogy milyen fejlettségű motorba használható az adott olaj. SAE rendszer szerint a benzinmotorokhoz használandókat S, míg az olajkályhákba valókat C betűvel jelölik. A ma forgalomban lévő legkorszerűbb benzines olajok az SG, SH, SJ, a dízelesek pedig a CF, CG jelölésűek. Minél hátrébb megyünk a betűrendben, annál nagyobb a teljesítményszint. Elképzelhető, hogy egy flakonon a benzines és a dízel minősítést is megtaláljuk. Ekkor az adott olaj mindkét fajta motorhoz használható, persze a megfelelő "teljesítményig".

A gyártó, illetve forgalmazó köteles az olaj csomagolásán szövegesen feltüntetni, hogy milyen tulajdonságú motorokhoz készítette ezt a kenőanyagot (pl.: szintetikus motorolaj szívó- és turbo-dízelmotorokhoz, vagy kétütemű motorokhoz, különösen nehéz működési feltételek esetén, beleértve a versenyfelhasználást is 1:100 keverési arányig, vagy nagyteljesítményű, sűrű motorolaj, főként régebbi autómotorok védelmére, stb.).

Motorolajok kiválasztása

A sok okoskodás után most nézzük a gyakorlatot! Bemegyünk egy benzinkútra, hogy olajat vegyünk kedvenc gépünkhöz. Igen ám, de melyiket a sok ezerből? Amelyiknek a legjobb a szaga, vagy amelyik színe a legjobban hajaz a kedvenc sörünkre? A helyes választáshoz legalább nagy vonalakban tisztában kell lennünk a motor tulajdonságaival, a gépjármű jellemző üzemmódjával és a saját vezetési stílusunkkal.

Először nézzük a viszkozitási osztályt! Az összes forgalomban lévő motorolaj használható a magyarországi éghajlati viszonyok között. Ha nagyrészt folyamatos üzemben (országút, autópálya) autózunk/motorozunk, akkor magasabb viszkozitási osztályú olajat válasszunk. Alacsony viszkozitási osztályú (0W, 5W) motorolajat akkor célszerű használni, ha sokat indítózunk, mint például a városi üzem, munkába járás, bevásárló autók, stb.

A motor fajlagos teljesítménye alapján válasszuk ki a megfelelő teljesítményszintet! Ebben nyugodtan hagyatkozzunk a magyar nyelvű alkalmazási javaslatra. Szintetikus olajat akkor használjunk, ha a motorunk fordulatszáma, fajlagos teljesítménye és a vezetési stílusunk lehetővé teszi a magas hőállóság kihasználását. Egy kis fajlagos teljesítményű vagy régebbi konstrukciójú motorba megfelel a természetes alapú, netán a félszintetikus kenőanyag is. A szükségesnél jobb paraméterekkel rendelkező kenőolajat is alkalmazhatunk, de akkor feleslegesen fizettünk ki oly sok pénzt, hiszen nem tudjuk kihasználni a kedvezőbb tulajdonságokat.

Ezt ne! (Parasztvakítás a kenéstechnikában)

Ne keverjük a természetes alapú és a szintetikus olajokat! A félszintetikus mindkettőhöz keverhető.

Ne használjunk mindenféle kétes csodakenőcsöt, adalékot!!! Hogy miért, arról egy későbbi cikkben fogunk igen részletesen írni.

Ne higgyünk a benzinkutasnak! Tisztelet a kivételnek, de a kúton kiszolgálók is csak a szokott marketingszövegeket ismerik, nem pedig a kenőanyagok tényleges tulajdonságait.

Benzinkúton ne ellenőriztessünk olajszintet! A megállás utáni gyors szintellenőrzéskor nincs ideje a hengerfejben lévő olajnak visszafolyni az olajteknőbe, így nagy valószínűséggel alacsony lészen az olajszint. Nyert a kút.

Megpróbáljuk objektíven bemutatni a motorolajokhoz vásárolható segédanyagok működését, felhasználási területeit.

Az eredet

Ahhoz, hogy megértsük a miérteket és hogyanokat, a történetet Ádámtól és Évától kell kezdenünk.

A II. Világháború volt az emberiség első igazán nagy technikai, technológiai és logisztikai erőpróbája. Az óriási véráldozat talán nem volt annyira értelmetlen, ha utólag megpróbáljuk levonni a tanulságokat. E munka oroszlánrészét hagyjuk a történészekre, de a gépészmérnököknek is akad még tennivalójuk.

Az autóipar addigi fejlődése meghatározta a kenőanyagok minőségét is. Hogy hogyan: hát erről szólt előző cikkünk. Igen ám, de a katonai gépjárművek merőben más szempontokat helyeztek előtérbe: alapvető fontosságúvá vált például a mindenevőség (minél több fajta tüzelőanyaggal lehessen működtetni ugyanazt a motort), csökkent a csúcsteljesítmény, elhanyagolhatóvá vált a környezetvédelem, stb. Az élettartammal kapcsolatos követelményeket is újra kellett gondolni. Míg egy civil gépjárműnél a lehető legnagyobb futásteljesítmény elérése a cél, addig egy katonai gépnél az a fontos, hogy ellőtt olajteknővel (kenés nélkül) is visszahozza a katonákat és a technikát a támaszpontra. Ezeket a változásokat természetesen a kenőanyagok fejlődésének is követnie kellett, ezért olyan adalékanyagokat kísérletezetek ki, amik ilyen irányba tolták el a motorolajok tulajdonságait.

Vissza a jelenbe

Manapság szerencsére már a korszerű gépjárműtervezés és -fenntartás vívmányait élvezhetjük. Ennek egyik alaptétele, hogy hiába a XXI. századi tudásunk elektronikával, csúcsanyagokkal felturbózva, az alkatrészpárok kopását a mai napig sem tudjuk előre tervezni, méretezni. Ezért bevezették a futásteljesítménytől vagy a jármű korától függő rendszeres hibamegelőző karbantartásokat. Tehát a 15.000 km-es kötelező szerviz nem azért találtatott ki, hogy a csóri gépjármű-tulajdonosról még egy bőrt lenyúzzanak, hanem ennek révén lehet az adott gép üzemeletetését a leggazdaságosabban és a leghosszabb ideig biztosítani.

Ha ennek ellenére bekövetkezik a meghibásodás, lett-légyen szó akár alkatrésztörésről, elektronikai hibáról, hűtő- vagy kenőrendszer hibáról, minden mai gépjárművön a vezető orcájába villan egy óriási piros lámpa a műszerfalon. Ennek jelentése: Ne menj tovább, te Birka, hanem hívd a szerelőt!!! Ugyanis akkor lehet a legkisebbre leszorítani a szükséges javítási költségeket, ha az adott gép a lehető legkevesebbet üzemelt hibásan.

A reklámok és a varázstükör

Gyermekkorunk kedvenc meséjében (mi még nem a TV Tabin nőttünk fel) a varázstükör mindig megmutatta az igazságot. Hát ez ma, sajna nem oly egyértelmű. Mindenkinek megvan a maga igazsága, és ez itt és most nem a szokásos közhely. Mindjárt látni fogjuk, hogy tényleges tartalommal bír.

Éjszakánként a tv adók között kapcsolgatva két "természetfilm" között gyakran találkozhatunk olyan termékek reklámjaival, amit a motorolajhoz javasolnak adagolni. A bemutatott filmek, tanúsítványok, az ablaktörlő alá berakott prospektusok szerint e szerek használatával a motorunk kibírja a kenőanyag vagy hűtőfolyadék nélküli járatást, ha a forgattyúművet vízzel locsolják, vagy ha szelepfedél alá homokot szórunk, ezek hiányában pedig nő az élettartama. Mik ezek az anyagok? Mire jók? Igazak-é a reklámok? Most segíts varázstükör!!!

Ha összerakjuk az eddig megismerteket, talán válaszolhatunk a kérdésekre. Ezek a termékek természetesen a katonai célokra kifejlesztett motorolaj adalékok közvetlen leszármazottai. Tehát nem a marslakók ajándékai. Mi következik ebből?

Az előző cikkünkben már említettük, hogy a motorolajok leginkább egy mérleghintára hasonlítanak. Az egyik oldalon is ül egy csomó tulajdonság és a másikon is. Ha az egyik oldalt erősítem, akkor a másik oldal romlik. Ha a másik oldalt erősítem, akkor ez egyik romlik. Ugyebár a motorunkban vagyon egy adott motorolaj, amit a tervezői legjobb tudásuk szerint adalékoltak úgy, hogy ez a bizonyos mérleghinta a lehető legkiegyensúlyozottabb legyen. Ha már most hozzáöntünk egy anyagot, akkor bizonyos tulajdonságok javulni fognak, de mivel csodák nincsenek (ha valaki tud róluk, szóljon), természetesen más, egyébként a motor szempontjából lényeges tulajdonságok romlani fognak.

A katonai gépeknél lényeges szempont az üzemanyaghiányos (kenőanyag, hűtőfolyadék) működés biztosítása, de utána azt a motort természetesen kidobják. Ezért (is) drága a hadsereg. Egy civil gépnél az időszakos szervizek alkalmazásával oldjuk meg ezt a problémát. A hiba igen kis valószínűségű bekövetkezésekor pedig a motor azonnali leállításával tesszük gazdaságossá a javítást.

Súrlódáscsökkentést is ígérnek a reklámok, mégpedig úgy, hogy egy bizonyos bevonat rakódik föl a nagy nyomásnak kitett alkatrészek felületére. A mérleg egyik serpenyőjében van a gyárak által használ lézeres interferométer (ezzel a módszerrel mutatták ki a Föld és a Hold közötti átlagosan 400.000 km-es távolság évi 2-3 cm-es növekedését). Ennek segítségével állítják be és ellenőrzik a dugattyú és a henger közötti illesztési hézagot. A másik serpenyőben pedig a 3-5 %-os teljesítménynövekedés.

A szerző gyakorló természetjáróként meglehetősen érzékeny a természetkárosításra. Bár az olajmultikat ebből a szempontból szapulni illik, mégis az ENSZ EGB szabályozások (EURO I …. EURO V, stb.) rákényszerítették őket, hogy csökkentsék a tüzelőanyagok és kenőanyagok mérgező-anyag tartalmát. Néhány százalékos teljesítmény-növekedés kontra természetvédelem.

Végül ismét térjünk vissza a konyhába. Ha este a teánkat szürcsölgetjük, hiába keverjük gyorsabban, egy bizonyos mennyiségű cukornál többet nem tudunk föloldani, hiszen telítődik a folyadék. A mai, korszerű, magas teljesítényszintű motorolajok gyárilag annyi adalékot tartalmaznak, hogy a telítési határ közelében leledznek. Hiszen csak így képesek megfelelni a motorok és a sofőrök igényeinek. Ha ebben a lében még valamit föl akarunk oldani, nagy valószínűséggel két dolog történhet. A hozzáadott anyag vagy nem oldódik föl (akkor meg minek töltjük hozzá?), vagy föloldódik, de más szükséges alkotórészt kicsap.

Mit mutat a tükör

Bár a keretek szűkössége miatt ismét a teljesség igénye nélkül, de igyekeztünk a lehető legtárgyilagosabban bemutatni a motorolajokhoz vásárolható egyes termékek származását, működését, tulajdonságait.

Kedves Olvasó! A fentiek ismeretében Neked kell mérlegre tenned az adott termék tulajdonságait és dönteni a használata mellett vagy ellen.

U.i:

Az összes motorgyártó, illetve olajmulti kategórikusan tiltja a cikkünkben tárgyalt termékek használatát. Az esetleges használatuk esetén minden garanciális igényt elhárítanak.

Olajok használhatósága:

0W         5W         10W       15W       20W       25W

-30°C-tól              -25°C-tól              -20°C-tól              -15°C-tól              -10°C-tól              -5°C-tól

20           30           40           50           60

30°C-ig  35°C-ig  40°C-ig  45°C-ig  50°C-ig

Pl. egy SAE 10W-40 viszkozitású motorolaj -20 és +40 C közötti hőmérséklettartományban használható.